Mályvádi erdő
A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A határtól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres vonalán húsz erős hurkot és ívet vet. Igézően vadregényes. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri, az ősi erdőszigetek, Keszi,Bányarét,Törökerdő, Mályvád, Sitka erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös medrek. Az erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen elentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont.
A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres. A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtefái a Körös-vidék egykori ősi tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.
forrás: DALER ZRT. Tájékoztatási Központjának Lapja (Vid Katalin és Puskás Lajos)
FOTÓK:Pénzes Sándor
