Gyula régi felvételeken
Gyulai Várfürdő 1963
A Gyulai Vár lábánál elterülő hangulatos kis tó, az egykori grófi kastély parkja, a város fiatalságának kedvelt kirándulóhelye. A hatalmas parkot sok száz óra társadalmi munkával varázsolták újjá. Itt épült fel a város melegvizű strandja is. Az első medencét követte a többi, és most már a hetediknél tartanak. Nagy becsben tartják Erkel Ferenc kedvenc fáját, és lombjai alatt a város lakói hűsölnek. Az egyik medencét csupán egy betonfal választja el a Köröstől. A gyógymedencék is teltek, ezeket inkább az idősebb korosztály kedveli. Az egész környékről felkeresik a kitűnő vizű és szép békés-gyulai strandot. TOVÁBB
forrás: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
Konflissal Gyulán (Róna Péter, Sziklay Kornél) - 1968
forrás: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
Gyulai riport - 1977
Az itáliai tájak után tegyünk körsétát most hazánk keleti vidékein. Az egzotikumot itt a Szarvasi Arborétum idegen tájakról ideszármaztatott sok száz növénye kínálja. Mondják, jószerint több külföldi ismeri már őket, mint hazánkfia. Békés megye másik büszkesége a most 750 esztendős Gyula városa. Hogy a 75 éves IBUSZ az utóbbi években felfedezte, és ezzel a vendégjárás egyre sűrűbbé lesz a Kőrös-parton, az az itt élő lelkes patrióták méltó jutalma ügybuzgalmukért. A harmincezer lakos mindegyike városának szépítője egyben. Ennek köszönhető, hogy Gyula a közeli évtizedekben egyre növekvő hírnevet szerzett új, és szépen rendbe tett régi létesítményeivel, végül elnyerte a legszebb városnak kijáró Hild-díjat. Az idevezető IBUSZ-túráknak indokoltan nagy a sikere. [IBUSZ idegenvezető]: "Petőfi térre érkeztünk, a téren 1960. március 15-e óta Ferenczy Béni alkotását látjuk, nagyon sok vitát kiváltó Ferenczy-szobor a Petőfi-szobor, egyesek túl véznának vélik Petőfi alakját itt, de ha visszaemlékszünk, a legtöbb képen vagy a legtöbb leírásban Petőfit valóban ilyen véznának és elég kistermetűnek írják le." Petőfi, tudjuk, csaknem mindenütt járt széles e hazában, de Erkel Ferenc itt született 1810-ben. Ezért a halhatatlan zeneköltő nevét viseli a vadonatúj művelődési ház. Létrejöttét a lakosság több milliót érő társadalmi munkájának és téglajegyeinek köszöni. Gyula népének nagyon kellett a művelődési ház. Kellett a képzőművész szakkör ifjú tagjainak, akiknek kezét Szentiványi Tibor festőművész vezeti. Kellett a művészitorna-szakkörnek, a test és a szép mozgás művelőinek. Egyáltalában: kellett a gyulai kulturális életnek, amely igényeiben egyre szélesedik, és egyre magasabbra tör. A város legújabb éke a felszabadulást szimbolizáló, modern vonalú emlékmű. Új és régi harmóniában él együtt. Egyetlen épen maradt téglavárunkat a mostani tiszta tó helyén, mocsár övezte. A páncélos alak a török elleni harcokat idézi, csakúgy, mint a múzeumban őrzött korabeli páncéling és sok egyéb emlékdarab. A komor vár azonban nem néma őre csupán a történelmi múltnak. Nyaranta élénk életet él a szabadtéri színpaddá előlépett várudvar, történelmi drámáink otthona lett. A Körös szemközti partján a várfürdők nyáron és télen egyaránt vonzzák és fogadják a vendégeket. A nyitott uszodát strandnak szánták építői, ám kiderült, vize hatásosan gyógyítja a reumatikus, mozgásszervi betegségeket. Igy lett belőle hivatalosan is és a gyógyulni vágyók tanulsága szerint is gyógyfürdő.
forrás: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság (Magyar Nemzeti Filmarchívum)
EDÜ - Gyula, 1965. május 23. Fiatalok érkeznek a városba:
EDÜ - Gyula, 1965. május 23. Fiatalok felvonulása a városban:
EDÜ - Gyula, 1965. május 23. Fiatalok postai levelezőlapot adnak fel egy utcai postaládánál:
