gyula fotó

Gyula város kálváriadomb

A Kálvária-dombon lévő kápolna 1760-ban épült  báró Harruckern Ferenc megbízásából. Sokak által ismeretlen ez a város határában lévő hely. Stációkat szimbilizáló szoborcsoport mellett haladva közelíthető meg az apsziskápolna* Kerékpárral vagy gépjárművel könnyen eljuthatunk ide, az alábbi panoráma kép beágyazott térképpel segít ebben. Kalandra fel, szép a hely!

Műhold térkép:


Kálváriadomb Gyula város nagyobb térképen való megjelenítése

 

"Az apsziskápolna* a középkori, különösen a francia gótikus templomépítészetben a 10–11. századtól alkalmazott szentélyelrendezési forma, amelynek során a templom apszisából, a szentély vagy a szentélykörüljáró felé nyitott félköríves vagy sokszög alaprajzú kápolnát, esetleg kápolnákat alakítottak ki. Egyetlen apsziskápolna esetén annak tengelye egybeesett a főhajó tengelyével. Az apszisból több (három, öt vagy hét), sugarasan elrendezett kápolna, ún. kápolnakoszorú is nyílhatott, ebben az esetben a középsőt a hossztengely irányában megnyújtották (sugárkápolna). Az ilyen lépcsős tömeghatású – szentélyből, szentélykörüljáróból és kápolnakoszorúból álló – szentélytípust a művészettörténeti irodalom francia szentély néven említi.

Eredetileg a korláttal elrekesztett apsziskápolna szentélyként szolgált, ahova csak a szolgálattevő egyházi személyek léphettek be, s a hívőket csak a szentélykörüljáróig engedték. A későbbi évszázadokban az egyes szentek tiszteletére rendelt, oltárral és oltárképpel ellátott imakápolna, a hívők magánáhítatának színtere lett.

*Apszis jelentése:

Az apszis eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban. (wikipédia)"

Ajánlat