Megjelentek a hódok a Fekete-Körösön

Az eurázsiai hód a 19. század közepén kipusztult Magyarországról, valamint Európa számos más országából is, ennek legfőbb oka a faj túlzott vadászata volt. Visszatelepítését hazánkban a WWF Magyarország koordinálta. Az 1996-ban megkezdett program nem várt sikerrel zárult. Ma már a hódok országunk valamennyi nagyobb folyóján jelen vannak, egyes térségekben a keskenyebb csatornákon is. Hazai egyedszámuk óvatos becsléssel 4-5000-re tehető. Az egyedszám a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén a legmagasabb. Az ott élő hódok a Hanságba telepített és az Ausztria irányából spontán módon a Szigetközbe érkező egyedek leszármazottai.

Az eurázsiai hód a fásszárú fajösszetétel függvényében – elsősorban a természeteshez közeli állapot esetén – kedvező hatást gyakorolhat az ártéri erdők szerkezetére, rágása révén változatosabbá teheti azt, ami közvetett módon kedvez egyéb erdei, vagy a part menti fás területeket ökológiai folyosóként használó állatfajoknak. Tájátalakító tevékenységük (fakidöntés, elárasztás, üregásás) azonban számos gazdálkodói-természetvédelmi érdekkonfliktus forrása.
Ezek a konfliktuspontok Délkelet-Magyarországon egyelőre kevésbé ismertek, ám az eurázsiai hód egy ideje már jelen van nálunk. Több alkalommal engedtek szabadon hódokat a Tisza mentén is. A 2001 és 2008 között zajlott tiszai telepítésekből származó egyedek érkezhettek elsőként a Körösök vidékére, a Hármas-Körösre. Eddigi információim szerint a Sebes-Körösön először 2006. januárjában figyelték meg az eurázsiai hódot. A faj térnyerése az elmúlt néhány évben kezdett feltűnést kelteni a Sebes- és a Kettős-Körös mentén. Néhány területen tapasztalható, hogy a hódok kárt tesznek a folyóhoz közel (0-40 méterre) ültetett nemesnyárasban, de ez a probléma térségünkben még csak szórványosan jelentkezik. Az eurázsiai hód tevékenysége az ártéri ligeterdőkben többnyire nem feltűnő, a figyelmes természetjáró a hódterritóriumok központi szakaszán találkozhat elsősorban fűzfák megrágott, vagy kidöntött törzseivel, továbbá a cserjeszint lemetszett vékony ágaival. A szerencsésebbek éjszaka, a vízparton ülve hallgathatják a hódok rágcsálását, vagy akár meg is pillanthatják az állatot, amint egy ágat vontat keresztül a vízen, vagy a farkával csapva riaszt, esetleg a parton táplálkozik. Az eurázsiai hód a Körös-vidék állatvilágának értékes régi-új tagja.
A helyi horgászok 2016-ban lettek figyelmesek először a Fekete-Körösön úszó, a vidránál nagyobb, lapos farkú állatra. 2017 elején a Fekete-Körös magyarországi szakaszának bejárása során megállapítottam, hogy legalább három territórium található a folyón. A szinte teljes mértékben fátlan Fehér-Körös kevéssé alkalmas élőhely a hódok számára, hiszen télen a fák háncsával, vékony hajtásával, nyáron emellett a fák levelével és lágyszárú növényekkel táplálkoznak. Tehát a gyakori közhiedelemmel ellentétben nem halevők.
Az eurázsiai hód esetében a várépítés nem általános, gyakran a partfalba vájt üregekben élnek. A Körösök, így a Fekete-Körös mentén is található azonban néhány hódvár, mely fél-egy méter magasra felhalmozott ágak rendezetlennek látszó halmaza, belülről azonban precízen felépített, az időjárásnak, kisebb áradásnak ellenálló szerkezet. Az eurázsiai hód kanadai rokonával ellentétben gátakat csupán keskeny vízfolyások mentén épít, ezért hódgátat a Körösökön nem találhatunk. Magyarországon csatornák, patakok mentén fordulnak elő hódgátak, melyeket a hód azért készít, hogy a vizet felduzzassza lakóürege körül.
A hódokkal kapcsolatos kutatást a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének halőrei és a körösi horgászok segítik. Kiemelt köszönettel tartozom Bogdány Zoltánnak, Jankulár Zsoltnak, Sebestyén Lászlónak és Lustyik Gábornak!
További munkámhoz minden adatot, az olvasók valamennyi hódokkal kapcsolatos megfigyelését szívesen fogadom a juhasz.erika43@gmail.com e-mail címen!

Juhász Erika

Hód által kidöntött nyárfa és befaragott fűzfa - © Fotó:Juhász Erika


A hód által magas vízszintnél lemetszett gyalogakác ágak a Fekete-Körös mentén
© Fotó:Juhász Erika

A Fekete-Körös a Szanatóriumnál a felmérés időszakában, 2017. elején - © Fotó:Juhász Erika

Hódvár a Hármas-Körösön frissen befaragott fatörzzsel és megrágott ágakkal - © Fotó:Juhász Erika

Hód az Alsó-Tiszán - © Fotó:Juhász Erika